Szóbeli bántalmazás
A szóbeli erőszak során az elkövető fél nem alkalmaz fizikai erőt: a másik önértékelését pofonok vagy ütés helyett szavakkal rombolja le. Nem kíváncsi a másik véleményére, hanem saját igazságát akarja mindenáron bebizonyítani, és így a másik fölötti uralmát biztosítani. A szóbeli bántalmazás megakadályozza a valódi kapcsolat létrejöttét.
A szóbeli bántalmazás célja
A vita tárgya gyakorlatilag mindegy, a lényeg a viselkedés milyensége: a másik összezavarása, manipulációja, az erő és hatalom egyenlőtlen eloszlásának fenntartása céljából. A végcél sohasem a konfliktus megoldása mindkét fél meghallgatásával: a verbális abúzus során az agresszív fél hiányzó önbecsülését kompenzálja a másik szóbeli bántalmazásával, hogy kontrollt és dominanciát szerezzen fölötte.
A szóbeli erőszak 15 típusa
1. Titkolózás
A titkolózás lényege valamilyen információ, érzelem vagy gondolat megosztásától való tartózkodás. Ha ez az eset áll fenn és hosszabb időn keresztül (tehát nem egy születésnapi meglepetés kapcsán), akkor nehéz egészséges kapcsolatról beszélni. Ilyenkor a felek intimitása a béka feneke alatt van, a kommunikáció Facebookra is posztolható tényekre szorítkozik:
A másik felé érzett empátia, a saját érzelmek, szükségletek, gondolatok kifejezésének hiánya egyértelmű jelként utal a verbális abúzusra. Eleinte a másik fél arra gyanakodhat, hogy partnere csak visszahúzódó, csendes, extrém módon szégyenlős, esetleg enyhén autista. Egy idő után azonban érdemes közelebbi kapcsolatba kerülni a realitással: abbahagyni az egészségtelen kapcsolat védelmét és leülni megbeszélni, mi lehet a probléma és a megoldás.
2. Ellenkezés
Amikor partnerünk vagy ismerősünk a fűszálba is beleköt, jobb, ha gyanakszunk: valami nincs rendben. Vitatkozókedve, kritikai érzéke messze az átlagon fölüli, legyen az politikai, filozófiai, tudományos vagy teljesen hétköznapi téma. Ha épp most kezdtünk bele legfrissebb filmélményünk lelkes ecsetelésébe, a bántalmazó akkor is képes meggyőzni minket arról, hogy érzéseink nem állják meg a helyüket. A másik gondolatainak, élményeinek, érzelmeinek elutasítása, megkérdőjelezése napi gyakorlat az életében.
– Kész vagyok ettől az étteremtől. Hihetetlen ennek a pincérnek a stílusa.
– Nem tudom pontosan mire gondolsz, nem vettem észre semmi különöset.
– Nem láttad, hogy, hogy nézett ránk?
– Szerintem minden OK volt, mit vettél észre?
– Szerintem Te azt sem tudod, miről beszélsz.
3. Leértékelés
Ilyenkor az erőszaktevő megpróbálja a másik élményeit, érzelmeit megkérdőjelezni, az illetőt pedig gyerekesnek, túlérzékenynek beállítani, aki képes apróságokból ügyet csinálni. Ezzel megkérdőjelezi a másik belső realitását, és indirekt módon kijelenti, hogy amit a másik tapasztal, az nem úgy van. Néhány példa:
4. Viccként tálalt szóbeli bántalmazás
A bántalmazó valamilyen sértő dolgot viccbe csomagol, így például a másik kinézetét, kompetenciáját vagy intellektuális képességeit kétségbe vonja, majd kijelenti, hogy csak vicc volt. Ha a bántalmazott erre úgy felel, hogy “Nem vagy vicces”, akkor a humorérzékét fogja ócsárolni, vagy azzal vádolja, hogy megint vitatkozni akar.
5. A beszélgetés bojkottálása vagy elterelése
Ez a fajta viselkedés gyakorlatilag a titkolózás egy fajtája: az abúzus elkövetője megszabja, hogy mi hangozhat el a beszélgetésben és mi nem.
Ha számára nem tetsző téma van terítéken, kilép a beszélgetésből, így megakadályozva a probléma felszínre kerülését, kibontását. A kilépés lehet közvetlenül kifejezett igény vagy témaváltás.
6. Hibáztatás és vádaskodás
Az elkövető olyasmivel vádolja az áldozatot, ami valójában az áldozat befolyásán kívül esik.
7. Ítélkezés és kritika
Az ítélkezés és kritika meglehetősen hasonló a szóbeli bántalmazás hibáztatás és vádaskodás formájához, csak magában foglalja a partner negatív értékelését. Általában elhangzik valamilyen minősítés a másikról, ami kritikus formában kerül megfogalmazásra.
A legtöbb dolog, ami úgy kezdődik hogy “Te …”, az értékítéletet tartalmaz és könnyen kritikává válhat.
Ugyanez másoknak mesélve:
8. Lekicsinylés, bagatellizálás
Ilyenkor az abuzáló fél a másik tetteit, vágyait, érzéseit lényegtelenné teszi, például a munkáját, nehézségeit, az általa választott ételt, időtöltést, vagy az öltözködési stílusát. Ez a fajta abúzus nehezebben észrevehető, és abban a hitben hagyhatja a szenvedő felet, hogy nem volt képes elmagyarázni, mennyire fontos neki az adott dolog.
– Nézd, Drágám, végre befejeztem az ágyások rendbe rakását! Egy hét földmunka után végül rendben van a kiskert! Szép lett, nem?
– Tényleg szuper, nehéz lehetett feliratozni őket.
9. Aláásás
Ebben az esetben nem csak az érzelmi támogatás marad el, mint a bagatellizálás esetében, hanem az önbecsülést és a lelkesedést is aláássa a bántalmazó fél.
10. Megfélemlítés
A fenyegetés meglehetősen gyakori szóbeli bántalmazási forma. Lehet teljesen nyilvánvaló:
A megfélemlítés lehet áttételes is:
11. Sértegetés
A sértegetés lehet kifejezett:
Vagy valamivel visszafogottabb:
12. Elfelejtés
Amennyiben az elfelejtés nem kivételesen fordul elő, hanem rendszeresen, ott bizony gyanakodnunk kell. Lehet ez egy felajánlott szívesség folyamatos elodázása, találkozókról való elkésés, ígéretek nem teljesítése, vagy egy kettőjük között történt dolog meg nem történtté tétele:
13. Parancsolgatás
Egy hosszú távú kapcsolatban bármilyen parancsolgatás szóbeli erőszak, hacsak nincs vészhelyzet és mondjuk nem a tűzoltókészülék a téma.
14. Tagadás
A tagadás az áldozat realitását kérdőjelezi meg, ezért nagyon súlyos szóbeli bántalmazásnak minősül.
Nem tudom honnan szedted ezt.
15. Erőszakos düh
Bármilyen kiabálás vagy erőszakos megnyilvánulás szóbeli erőszak, főleg ha nincs alapja.
Az agresszió élménye rendkívül frusztráló és hosszú távon egészségkárosító magatartáshoz vezethet, amely lehet testi vagy lelki. Az áldozat az állandósult félelem miatt elkezdhet dohányozni, inni, számítógéppel játszani, vagy kóros méreteket ölthet nála a szorongás, depresszió, különféle testi tünetek. Nehéz lesz megbíznia másokban, önértékelése folyamatosan csökken, szexuális problémák vagy alvászavar léphet fel.
Mit tegyünk szóbeli bántalmazás esetén?
Az első lépés, hogy vedd észre, miben vagy benne. A fenti példák segítenek abban, hogy tudatosabbak legyél a szóbeli bántalmazásra.
A szituációra adott válaszok közül néhány, amit olyannyira megszoktunk, nem szerencsés:
Ezeket tehát ne mondd! Amit viszont érdemes:
Egy abuzív partner működéséhez kell valaki, aki mindezt elszenvedi. Ez egy játszma, amihez egy ember nem elég. Épp így, a változás is mindkét fél változását magában foglalja: az elszenvedő fél jobban kiáll magáért, az abuzív partner pedig képes ezt tolerálni, és visszább vesz az agresszióból. Természetesen ez csak a folyamat egyik lehetséges kifutása. Elképzelhető, hogy a másiknak esze ágában sincs változni. Ilyenkor próbáld meg felmérni, mit kapsz a kapcsolattól, mit teszel bele, és gondold át a lehetőségeidet egészen a kilépéssel bezárólag. Van, hogy egyszerűen fel kell állni és otthagyni az egészet.
Lehet, hogy ennek átgondolásához érdemes szakszerű segítséget keresni, pl. egyéni vagy csoportos pszichoterápiát. A külső segítség amiatt fontos, hogy egy objektívebb szemlélő segítségével ki tudd jelölni saját határaidat: mi OK és mi nem.
Még egyszer, mert ez fontos: az, hogy a másik megváltozzon, az nincs a te kontrollod alatt. Amit tehetsz az az, hogy megtanulod, HOGYAN VISELKEDJ ASSZERTÍVEN, hogyan védd meg magad, hogyan vállalj felelősséget érzéseidért, és a mögöttük rejlő szükségletek kielégítéséért. Fedezd fel, hogy mi a saját részed ebből a játszmából és gondold át saját szerepedet. Akarod ezt így tovább csinálni? Megéri ez így neked?
Valódi szeretet, empátia és elfogadás akkor lesz a kapcsolatban, ha mindkét fél képes felismerni és tiszteletben tartani saját és a másik határait. Addig a szeretet álruhában jár közöttünk…
Ha nem akarod, hogy a párkapcsolatod, munkahelyi viszonyaid kölcsönös frusztráción és a szülőktől kölcsönzött játszmákon alapuljanak, akkor ismerd meg érzéseidet, kommunikálj hatékonyabban!
Forrás:https://asszertivakademia.hu/a-szeretet-mitosza-a-szobeli-bantalmazas-15-tipusa
#verbális bántalmazás #agresszió #bántalmazás